Lassan páncéllá keményedik a bőr.
Vakota simul a szemre,
a szép rút lesz, zavaró.
Zaj lesz a hang, hiába nem hamis.
Illatok? Ugyan! Dögszag!
Kis pilleszárnyak durva rostja sért.
Fanyar méztől fordul a gyomor.
Lomhán surran majd a dermedt vér.
Dagad a szív, omlik a rendszer.
Az idegpályák amatőr futárként
hordják a ingert, majd a parancsot.
(Lecsúszom az összes jelről,
válaszról,
majd feldobom a bakancsot.)

Lassan pajzzsá szilárdul az ész.