“Hetedíziglen, ha mondom!”
Dörgött alá vasszigorral.
Hordom sorsom, toldom-foldom…

Vasszigorral dörgött alá:
“Hetedíziglen, ha mondom,
rontom-bontom!”
– vasszigorral.

Fel-felnézek fals mosollyal
s ha esőcsepp hull szemembe,
azt hiszem, az isten könnye.

Szálljon vissza rád az átok,
évszázadig, hétig látok,
addig tart a te világod,
vasszigorod majd megbánod!

Hetedíziglen, mert mondtad,
vasszigorral rontod-bontod.

Minden percem toldott-foldott
(anyaszívem megbántottad,
anyaszívem kifosztottad).

Hulljon könnyed
évszázadig, éppen hétig!