Mert tél van.
Mindig tél már, ez a divat…
A hókristályok szépen illenek a zárt szempillákra.
Olyan… elegáns. Ragyog.
(Ki tudja, talán a csillagok szórták a hunyt szemre
vagy a könnyek fagytak csak oda – tudja a frász.)
A vértelen ajak szűkre zárt – a piros: titok.
A nyak nyújtott, merev, a bánatos állat emeli
– karó (nincs kókadás, adj a tapsnak!)
A mellkas függőleges.
A lélegzet csak emlék – a pihegés a sikk.
(Az érzés csak apró sikkantással nyüszít.)
A derék egyenes! Naná, hogy egyenes!
A fenék domborúja és a combok kontúrja
a lábikra és a boka íve…
nem tartozik ide.
Néha kivillan a hús a hóból
(tél van, de a szív fagyott).
Követi a divatot.
Jaj, követi a divatot…
Megfagyott.
A hús is megfagyott.
Követi
