Kézen fogott az őszi szél.
Meredt szemekkel ijedtem,
nyálkás kezét félrevágtam,
zokogtam.
Talán üvöltöttem is…
“Ne kísérjen, nem kell
a karja! Legyen a
rozsda, sárgabarna
uralma másé!
Nekem zöld kell!
Kék, fehér, és fekete!
Ciklámennel kevert lila!
Mindegy, eresszen!
Megyek haza
a télbe, tavaszba, nyárba.”
Elragadott az őszi szél.
Lucskos – sáros marka horzsolt.
Hurcolt.
Eresszen…kérem…
(2009)