Hószakállú nagyapó
térdére vett este.
A szakálla csiklandó,
térdemet verdeste.

Elbújhattam alatta
játszva, ki-ki-lesve.
Ő mély hangon brummogta:
gyere elő beste!

Nincs már köztünk az apó,
elköltözött messze,
de tudom, ha nagy a hó,
ő üzen nekem le:

Itt van hát a nagyszakáll’!
Bújócskáztok, látom.
Aki keres, nem talál itt,
holnapig se lányom.