Amikor száraz lapáttal
alányúlnak a testnek
hűvös nyál édes keserve szalad a nyelv köré
a várakozás összekapja a gyomrot
megizzad a homlok dermed a könny
a félretett bánat hökkenve torpan
szunnyad a közöny
s csak kicsit topog a nyugtalan láb
az ököl dúltan nyit és csuk
fogna már és tépne szét
és tömne be…
Szelíd, éhes bolond áll a kemence előtt.