Osonok a macskaköveken,
a patkányokat keresem.
Kuka-fedő pörög valahol,
kéjesen felsikolt a nyomor.
Izzadt lelkek zárt ajtók mögött,
keselyű-kör álmaik fölött.
Szűken mért gyönyör-pár pillanat.
Veszett életükre ez maradt.
Osonok a macskaköveken,
a karmos patkányokat lesem.
Már én is közéjük tartozom.
A patkányoké a hatalom.